Egy kerekesszékes ember, fegyverrel a kezében, hősként: ez a kép jelent meg először Till Attila fejében, s ez a gondolat jelentette filmje, a Tiszta szívvel alapját. Kerekesszékes társaságokat keresett fel, s a különféle emberek megkapó életdarabkáit riporterként gyűjtötte össze. Abban biztos volt, hogy főszereplőnek olyan embert keres, aki valóban kerekesszékes, így saját életében hordozza a történetet – erről mesélt a találkozó kezdetén a rendező, aki egyben a forgatókönyvírója is a történetnek.

Fenyvesi Zoltán már első olvasásra beleszeretett a forgatókönyvbe. A fiatalember születése óta mozgáskorlátozott, s nem ez az egyetlen tényező, amiben hasonlít a film főhőséhez. Igaz, mint elárulta, ő azért a valóságban jókedvűbb, mint az általa játszott Zolika.

A moderátor, Bartha Zsófia – aki az egyetem Mozgóképművészeti és Kommunikációs Tanszékének hallgatója – kérésére Till Attila arról is mesélt, miért döntött úgy, hogy amatőrökkel dolgozik. Kiderült, a rendező egészen máshogy gondolkozik az amatőr fogalomról, meglátásai szerint sokkal nehezebb helyzetben lett volna, ha a szerepekhez „profi" színészeket választ. Elárulta azt is: Zoli nagyon sokat adott a filmhez, az „amatőröknek" köszönhetően sokkal több volt az igazi és a spontán része a filmnek. Az improvizációk többször olyan jól sikerültek, hogy belekerültek a filmbe.

Fenyvesi Zoli azt is elmesélte: hosszas felkészülés előzte meg a film forgatását, ami azért volt nagyon hasznos, mert a forgatásra már nem gyomorgörccsel érkeztek, s több olyan jelenet is volt, amit elsőre sikerült felvenniük. A kéthónapos forgatás után Zolinak, aki előtte még sosem dolgozott színészként, hamar hiányozni kezdett a közös munka.

Till Attila azt is megosztotta a közönséggel, hogy az alkotás folyamatában nem az érzékenyítő szándék vezérelte, ugyanakkor örül annak, hogy a film hozadékaként előtérbe került a mozgássérültek helyzete. Rájött arra is, alkotásai főhőseként mindig olyan karaktereket választ, akik a társadalom szélén nagy küzdelmeket vívnak magukkal, vagy épp másokkal. Úgy fogalmazott: műveinkben mindig magunkat alkotjuk meg, csak különböző köntösökbe bújtatjuk az érzéseinket, a gondolatainkat.

A rendező mesélt képzőművészeti múltjáról, ennek kapcsán arról is, hogyan választották ki a film meghatározó részét jelentő képregények megalkotóját, s ki inspirálta őket a stílusválasztásban. Hogy milyen műfajú a Tiszta szívvel, arra maga az alkotó is nehezen adott választ, hiszen a drámától egészen az akciófilmekig hordoz magában elemeket, nem utolsó sorban pedig meghatározó része a humor. A film címválasztása kapcsán Till Attila kifejtette: természetesen József Attila költeménye inspirálta, s ugyan sokat gondolkozott azon, helyes-e átvenni ezt a címet, végül arra gondolt: talán nem haragszik meg rá a szerző.

Till Attila elismeréssel beszélt a film szereplőiről, azokról az energiákról, amelyeket ők adtak hozzá a felvételekhez. A film utóélete is szóba került, majd a rendező és a főszereplő is beavatta a közönséget néhány jövőbeni tervébe. A rendező az egyetem filmes hallgatóinak azt tanácsolta: inkább forgassanak le egy megírt forgatókönyvet rosszabb körülmények között, minthogy történetük sose lásson napvilágot azért, mert nem kapják meg hozzá a megfelelő támogatást.

A kérdés, hogy lesz-e a mozgássérültek mindennapjait humorral és drámával lefestő mozinak folytatása, nyitott maradt: Attila és Zoli sem zárkózik el a folytatás lehetőségétől.

A film kapcsán szakmai workshopot szervez az Eszterházy Károly Egyetem 2019. április 10-én 16 órától a Líceum 214-es termében. A workshopot vezetik: Kiss Virág PhD művészeti facilitátor, művészetterapeuta, vizuális és környezetkultúra tanár, és dr. Széplaky Gerda PhD esztéta, filozófus.

Írta: Berán-Juhász Henrietta

Fotó: Szántó György

< Vissza